Mi a guru, a rajongás oka, miért kívánatos?
Önismerettel, útkereséssel legtöbben akkor kezdünk el foglalkozni, amikor egy nehéz élethelyzetbe kerülünk. Ilyenkor bizonytalanok vagyunk, érzelmileg instabilak, befolyásolhatóbbak.
A belső, gyermeki énünk tudatalatt „szülőt” keres, valakit, akiben pl. erőt lát, tudást.
Mi is ez valójában?
Ilyen állapotban kereshetünk valami stabilt, valakit, aki magabiztosságot, erőt sugároz, egyfajta menedéket, egy olyan személyt, aki a bennünk uralkodó bizonytalanságot ellensúlyozza. Egy példaképet, egy újabb tekintélyszemélyt, egy tanárt, mestert, akit mi magunk emelünk fel arra a bizonyos piedesztálra, isszuk szavait megkérdőjelezés nélkül, követjük tanácsait, másoljuk az útját.
Ha felismered magadon ennek tüneteit, nem baj, csak légy rá éber, mielőtt a következő természetes fázisba lépnél és ledöntenéd a bálványodat!
Ehelyett vedd észre, hogy beléptél ebbe a csapdába, gondold át, mit kerestél benne, milyen hiányodat pótoltad vele, milyen űrt töltött ki benned.
Mindemellett mindazokat a tanácsokat, amiket olvasol, kapsz, sose fogadd el kétség nélkül, hanem forgasd át magadban, teszteld azzal, hogy kipróbálod, működik-e, igaz-e. Az enyémeket is!
